A megyénkbeli retrómester kezdeményezésére ismét gyártják a kacsintós pénztárcát.
Dalnoky Ferenc eredeti végzettsége szerint dízelmozdonyszerelő, ám nem erről ismerik a leginkább... Jelentős mozzanata volt életének, hogy Debrecen jellegzetes kertségi városrészében, a Homokkertben gyermekeskedett. Itteni élményeiből és az akkoriban megismert tárgykultúrából származó emlékeit gyűjtötte össze Homokkerti capriccio című, 2006-ban megjelent könyvében, mely egyszeriben ismertté tette. A kötet kapcsán a filmrendező Tímár Péter is felfigyelt Ferencre, olyannyira, hogy a mű folytatása a rendező előszavával várja a közeljövőbeli megjelenést. A Homokkerti capriccio képanyaga Ferenc évek óta gyarapodó gyűjteményének darabjairól készült, s a kollekciót egy ideje „élőben” is megtekinthetik az érdeklődők: az ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeumban.
Néhány éve köztéri installációval gazdagította Debrecent: a pécsi Lakattár párjaként létrehozta a Kulcsos kaput a Batthyány utcán.
Gyűjtőnk legutóbb azzal tűnt fel, hogy harminc év után feltámasztotta az egykori közkedvelt kacsintós pénztárcát, ezúttal Kiszel Tünde arcképével. Ferenc a korabeli mintához teljesen hűen gyártatja az egykor oly népszerű bukszát, hazai vállalkozóval. Érdeklődésünkre az ötlet eredetéről a következőket osztotta meg velünk: – Nyáron fagyiztunk a családdal, s a feleségemmel arról beszélgettünk, mi lehet az oka annak, hogy nem mosolyognak az emberek. Talán az anyagi gondok, a válság, gondoltam, és eszembe jutott, hogy amikor, hónap végén állva a sorban, azon morfondírozok, vehetek-e nápolyit a gyereknek, jó volna, ha valaki rám kacsintana, hogy igen, csak azért is vegyem meg. Erre a feleségem azt mondta: miért ne legyen újra kacsintós pénztárca?
